Itt szeretném megválaszolni a rendszeresen felmerülő Mitsubishivel kapcsolatos kérdéseket.
A Mitsubishi Klub fórumán az AutóDoktor/McElek16V topicban is sok kérdés már megválaszolásra került.
- E10 üzemanyag használata
- Vezérműszíj cseréjénél kell-e vízpumpát cserélni?
- Szabad-e utángyártott alkatrészben bízni?
- Milyen minőségű motorolajat érdemes használni?
- Akkumulátor levétele után nincs, vagy instabil az alapjárat.
- Jó-e a sportlégszűrő?
- Kézifék-lámpa kiengedett kéziféknél folyamatosan világít.
- egymás után túl sokszor lett megnyomva a fékpedál és a rendszer nem tudja időben pótolni
- a vákuumszivattyú teljesítménye lecsökkent, illetve az ezt és a rásegítőt összekötő rendszer tömítetlen.
- Motorellenőrző (check engine) lámpa rövid időre felgyullad.
- Motorellenőrző lámpa folyamatosan világít.
- A futómű hangjai
- Miért ne használjunk 15W-40-es vagy ennél ?gyengébb? olajat?
- Óvatosan a vízben!
- Hívatlan vendégek
- Melegszik a hűtővíz
- Nem melegszik a hűtővíz
- Milyen fagyállót használjak?
A GDI motorok kivételével az összes Mitsubishi használható az új üzemanyaggal a gyár szerint.
ACEA Document
E10 ellenörző
Ha a vezérlés szerves része, azaz a vízpumpát a vezérműszíj hajtja meg, akkor mindenképpen javasolt. Ebből a szemszögből nézve ugyanis csapágyként funkcionál és tönkremenetele ugyanazt eredményezi, mintha a vezérlés többi görgőjén spóroltunk volna. Külső szíj általi hajtásnál el lehet gondolkodni, szeretnénk-e.
Létezik a piacon olyan utángyártott alkatrész, amely teljesíti a gyári elvárásokat. Sajnos neves márkák termékeivel is előfordulhatnak folyamatos minőségi problémák. Mi épp ezért az évtizedek alatt összegyűlt információk és tapasztalatok alapján igyekszünk a gyári beszállítók produktumait használni, forgalmazni.
Az elsődleges szempont a gyár által javasolt minőség. Ezt az internet korában már nagyon egyszerűen meg lehet keresni. Annál jobb specifikációjút természetesen lehet, de nem biztos, hogy érdemes használni. Mindenesetre 10W-40-nél ?sűrűbb?, pl. 15W-40-es motorolajat Mitsubishi személygépkocsiba nem javaslunk.
Az utolsó néhány évig a Mitsubishi a többi japán gyártó legtöbb autójával együtt olyan motorvezérlőket használt, melyek rövid ideig (néhány másodperc) tartó árammentesség esetén ?elfelejtették? az alapjáratot. Ennek értelme az, hogy a motorvezérlő rugalmasabban tud alkalmazkodni a használat közbeni változásokhoz, pl. szívócső szennyeződéséhez. Az alapjárat tanítása nagyon egyszerű: a motort teljes bemelegedésig kell járatni alapjáraton (elengedett gázpedállal), ezután a tompított világítást rákapcsolva 2-3 percig tovább hagyjuk, majd világítás lekapcsolása után kész is van. Ha üzemmeleg motornál kezdjük a folyamatot, akkor világítás nélkül, majd világítással is elég 2-3 percig mindkét állapotban járatni az autót.
A nevéből is adódóan az autó jobb levegőellátása a cél, ami több üzemanyag elégetése mellett teljesítménytöbbletet jelent. De? Az előnye a hátránya is egyben, ugyanis csak kiegészítővel képes arra a szűrésteljesítményre, mint egy papírszűrő. Két saját tapasztalat: 1.) frissen kezelt, jó nevű sportlégszűrőn egy légy kb. 1 milliméteres feje már átbújt, a teste a szárnytőnél akadt meg. 2.) Ugyancsak karbantartott sportszűrős biturbós Mitsubishi felújított, 3 ezer kilométert futott szívóoldali turbinalapátjain teljes felületen kopásnyomok mutatták a légszűrő hiányosságait.
A kézifék visszajelző a nevét a leggyakrabban észlelt funkciója miatt kapta. Általában csak behúzott kézifék esetében találkozunk vele, azonban a fékolaj szint csökkenését is ez a lámpa jelzi. Ez a csökkenés rosszabb esetben a hidraulikus rendszer szivárgását, jobb esetben ?csak? a fékbetétek ?féktárcsák ? fékpofák jelentős mértékű vékonyodását mutatja.
Mivel a szintjelző érzékelője a fékolaj tartályban helyezkedik el, érdemes annak sapkáját letekerve ellenőrizni, hogy nem a sapka védőmembránja türemkedett-e ki túlságosan, ami mechanikusan nyomhatja a jeladót.
A hagyományos diesel motoros járműveknél a műszerfalon ugyanez a lámpa jelzi, ha a fékrásegítő működtető vákuuma jelentősen lecsökkent. Ez előfordulhat attól, hogy
Mindkét esetben vigyázni kell, mert a megszokott fékteljesítmény nagyon gyorsan megszűnhet.
A fék nem játék! Az Ön és a többi közlekedő érdekében mindenképpen vizsgáltassa meg a fékrendszert, mert a visszajelző kigyulladása veszélyre figyelmeztet!
Ez a visszajelző a befecskendezős benzinmotorok és az elektronikusan vezérelt diesel motorok visszajelzője. Rövid ideig tartó világítása periodikus, tehát rövid ideig tartó hibát jelez, amit egyszer vagy többször érzékelt a vezérlő komputer. A probléma megszűnését követően el kell telnie bizonyos időnek hibamentesen ahhoz, hogy a vezérlő a lámpát kioltsa, de a hibatárban az információ megmarad. Ennek kiolvasásáig az autót áramtalanítását el kell kerülni, különben a memória törlődik.
Benzines autóknál legtöbbször a lambda szonda (kipufogógáz oxigéntartalmát méri) okoz ilyen hibajelenséget, amikor a benzintank aljában lévő víz egyszerre nagyobb mennyiségben kerül a motorba.
Az előzőleg vázolt rendszer folyamatosan fennálló hibája. Ezt semmiképpen nem jó egy legyintéssel elintézni még akkor sem, ha az autó működőképes. A Mitsubishi régebbi típusai pl. a lambda szonda hibás működésével kevésbé foglalkoztak, a folyamatos figyelmeztetés legtöbbször más, a motor működését komolyan veszélyeztető alkatrész hibájára mutatott.
A környezetvédelem jelentős előretörése ezen a szemléleten drasztikusan változtatott. Ma már a kipufogógáz károsanyag-kibocsájtásának minősége fontosabbnak tűnik, mint a motor működőképessége. Épp ezért már nem lehet a visszajelző működése alapján megkülönböztetni, hogy olyan hiba várható-e, amitől az autó használható marad legalább addig, míg gazdája eljut vele egy megfelelő szervizbe, vagy a következő néhány percben bármikor megállhat. Az utóbbi szerencsére tényleg nem jellemző a három gyémántos márkára.
Bár az utolsó években a szabványosítás az autók diagnosztikáját is elérte, számomra úgy tűnik, hogy vannak olyan hibakód olvasók, melyek jelzéseit értelmezni meglehetősen nehézkes, néha félrevezető. Ilyenkor mindenképpen érdemes ? a lehetőségekhez mérten ? mélyrehatóan elbeszélgetni a szerelővel és ha kétségek támadnak, más helyen ismét ellenőriztetni, ha lehet, gyári teszterrel.
- Menet közben a sebességtől függően változó hangszínű búgás hallatszik, a kanyarodás iránya a hangot nem befolyásolja: valószínűleg valamelyik gumiabroncs futófelületének vagy a differenciálmű csapágyainak hibája okozza.
- Menet közben a sebességtől függően változó frekvenciájú ?huppogó? hang hallatszik, esetleg lassú sebességnél a kormány a kerék fordulatszámával megegyezően jobbra-balra mozog: valószínűleg a gumiabroncs szerkezete hibás, nem egyenletes a felfekvése.
- Menet közben a sebességtől függően változó hangszínű búgás hallatszik, kanyarodáskor iránytól függően erősödik, gyengül: valószínűleg valamelyik kerékagy csapágy hibás.
- Menet közben a sebességtől függő sűrűséggel magas hangszínű kopogás hallatszik a kerekek felől: jó eséllyel kavics vagy más kemény tárgy van valamelyik gumiabroncs futófelületén.
A felfüggesztő elemek (lengőkarok, stabilizátorok, stb.) hangjai a futómű rendszeréből adódóan jelentősen változhatnak. Mivel kialakításuk nagymértékben eltérhet az autók évjáratától, típusától függően, nem lehet általános megoldást kínálni.
Sajnos a tünetek nem mindig egyértelműek és néha még a szakembereknek is nehézséget okoz bizonyos hibák kiszűrése, épp ezért mindenképpen nézessük át az autót.
Napjainkban már csak elvétve látható olyan Mitsubishi, melynél a főtengelycsapágyak, illetve a motor többi alkatrészének illesztései ne lennének elképesztően precízek.
Egy példa erre: Lancer ?92-?96 1,6-os motorral a főtengely fekvőcsapágyainak gyári illesztései a következők:
első lépcső 54,000 mm ? 54,005 mm
második lépcső 54,006 mm ? 54,012 mm
harmadik lépcső 54,013 mm ? 54,018 mm,
azaz 5 ezred milliméteres tűréssel gyártják a motort! Normál használat és szervizelés mellett ezek a csapágyhézagok három-négyszázezer kilométer alatt sem kopnak meg annyira, hogy egy téli hidegindításnál az olajpumpa könnyedén átpasszírozza a 15W-s olajat ezeken a réseken.
Olvastam egy cikket egy rangos német autómárka gyári tesztjéről. Rendes szervizelés mellett használtak egy gyártósorról akkor lejött autót százezer kilométeren keresztül autópályán, egy másikat pedig ugyancsak előírásszerűen karbantartva normál, tehát városi ? országúti használattal. Mindkét autót szétszedték ezután és átvizsgálták minden darabját. Az eredmény: normál használat mellett 30%-kal nagyobb kopás a motorban. A legnagyobb elhasználódás ugyanis a motor hideg állapotában történik, még 5W-s és 10W-s olaj esetében is!
- Tehát ha máskor nem is, de a hidegindítások alkalmával jelentősen később éri el a motor az optimális állapotot egy ?sűrűbb? olajnál.
Felhőszakadások alkalmával gyakorta előfordul, hogy a például aluljárókban összegyűlő 20-30 centiméter mély vízben a vezető minél nagyobb sebességgel próbál áthajtani, hogy biztosan kijusson. Ilyenkor ér sok embert a meglepetés, mert vagy nagy köhécseléssel alig jár a motor, vagy le is áll, rosszabb esetben már indítózni sem lehet, nem forgat az önindító.
Amíg az autó köhög-prüszköl, addig jó esélyünk van arra, hogy a vízből kikerülve a meleg motort járatva kiszárad a rendszer és úgy-ahogy magához tér. Persze ettől később még lehetnek bizonytalan elindulások, de mégiscsak folytatható az út.
Rosszabb az, amikor a motor megáll. Ilyenkor ugyanis a helyszínen már jóval kisebb az esély egy gyors javításra akár a jelentős beázás miatt, de azért is, ha a túl magas vízben a kipufogó is telefolyik. Ilyenkor ugyanis hiába indulna be később a motor, a víz visszafogja a kipufogógázokat, így megfojtva a motort.
A legrosszabb esetben az önindító nem is tudja megforgatni a motort. Ez nem azért van, mert az akkumulátor vagy az önindító megsérült, hanem azért, mert a légszűrőn keresztül nagy mennyiségű víz jut be a motor égésterébe. Ilyenkor leghelyesebb nem tetézni a bajt a többszöri indítási kísérlettel, hanem vagy szervizbe kell juttatni az autót, vagy a helyszínen ki kell tekerni a gyújtógyertyákat. Ezután indítózva a gyertyák helyén a motor már ki tudja tolni maga előtt a vizet. Amennyiben nem sérült meg mechanikusan a motor, a gyertyák visszaszerelése után az képes újra beindulni. (A közelmúltban így sikerült ?megmentenem? egy V6-os Galantot.)
- Hogyan kerülhetjük el a bajt? Az átfolyásokon nem szabad nagy tempóval áthajtani, mert az autó előtt magasra torlódó víz eljut a motor szívócsövének magasságába és akkor már csak a szerencsén múlik az autó sorsa. Ehelyett arra figyeljünk, hogy a fényszóró alját már lehetőleg ne érje el a szint, ugyanis a Mitsubishikről általánosan elmondható az, hogy a fényszóró mögül, újabbaknál annak tetejétől indul a levegőcső. Emellett az is fontos, hogy ha forgalmi okokból meg kell állni mély vízben, ne állítsuk le a motort, hogy a kipufogóban ne tudjon megállni a víz.
Ha a motortérbe kukkantunk, előfordulhat, hogy leszakadt zajcsillapítókat, gyújtókábeleket és más károkat fedezünk fel, nem értve, mi tette tönkre. Tudomásul kell vennünk, hogy mára már a nagyvárosok sűrűn lakott területeire befészkelték magukat a nyestek. Ezek a rágcsálók nagyon kíváncsiak, ráadásul testalkatuk miatt a leglehetetlenebb helyekre is bejutnak és ha már ott vannak, megkóstolnak, megrágnak mindent, ami felkelti figyelmüket.
Érdemes védekeznünk ellenük, mivel az is előfordulhat, hogy a gyertyakábeleket találjuk több darabban reggelre. Ezt több módon is megtehetjük. Vannak, akik a természetes védelem hívei, ők kutyaszőr-csomókat kötöznek a motortér különböző részeire. Mások autóillatosítót vagy parfümös ruhadarabkákat helyeznek oda, amit időnként frissíteni kell. Újabban megjelent nyestriasztó spray is, amit kéthetente kell használni. És végül kapható egy kis doboz is, ami számunkra hallhatatlan frekvenciát sugároz. Azt nem tudom, hogy mit szónak ehhez a nyestek, de azt gondolom, hogy valószínűleg nem csak ezeket az állatokat, de a macskákat is távol tartja.
A hiba több okra is visszavezethető, ám ezek megtalálása nem mindig egyszerű. Először érdemes a hűtővíz mennyiségét ellenőrizni a vízhűtőben és a tágulási tartályban. Vannak olyan motorok, ahol ez csak a tágulási tartályban lehetséges. A szemrevételezés mindenképpen csak hideg motornál javasolt, különben súlyos égési sérüléseket szerezhet a próbálkozó! Ha kevés a folyadék, akkor vagy nem töltötték fel rendesen az utolsó szervizeléskor vagy valahol szivárog a rendszer. Ennek legtöbbször nyoma van vagy friss folyásként vagy zöld ? barna lerakódásként, függően attól, milyen színű a fagyálló. Ha néhány naponként, hetenként pótolni kell, akkor biztosan hibás a rendszer.
Ha már levettük a hűtősapkát, nézzük meg a fagyálló minőségét. A legtöbb Mitsubishinél legkésőbb 3 évente, autó-évjárattól függően pedig általában 60-80 ezer kilométerenként cserét ír elő a gyár. Ha rossz minőségű fagyálló folyadékot kapott az autó vagy nem tartják be az előírást, akkor ez vízkövesedéssel, korrózióval bosszulja meg magát. Amennyiben a motorblokk rozsdásodik belülről, akkor nagymértékű iszaplerakódás tapasztalható a hűtőben és a tágulási tartályban. Ez rossz esetben csak hűtős szakszervizben való tisztítást jelent ? ha ez még lehetséges. Mivel a rozsda ilyenkor a fűtőradiátorban is lerakódik, ilyenkor a fűtés teljesítménye is csökken.
Ha nem látjuk okát a melegedésnek, akkor már lehet a gyanakodni a hűtő külső eltömődöttségére (pl. rovarok miatt), termosztát, , hűtősapka, vízpumpa, hengerfej meghibásodására. Mivel itt előfordulhat, hogy komoly szerszám- és szakértelemháttér szükséges, érdemes szakemberhez fordulni.
Itt egyszerűbb a helyzet, mivel érdemes rögtön a termosztát cseréjén gondolkodni. Ez nem mindig egyszerű feladat, van, amikor jobb szakemberhez fordulni.
Az autószerelők és alkatrészkereskedők többsége nem foglalkozik azzal a ténnyel, hogy bizonyos fagyállók nem keverhetők egymással. A hagyományos szilikátos mellett megjelent az úgynevezett G12-es típus, ami szilikátot nem tartalmaz. Ez a kettő nem keverhető egymással, mivel a régi és az új fagyálló tulajdonságai (pl. korróziógátlás) megváltoznak, ezáltal károsodik a hűtőrendszer. Épp ezért felhasználás vagy vásárlás előtt feltétlenül olvassuk el a tájékoztatót. A fagyálló színe ebben az esetben nem ad kellő támpontot, a hagyományos fagyállók között előfordul zöld, sárga, kék és piros is.
Amire érdemes figyelni: a szilikátos fagyállók között is vannak korszerű és hosszú távon kevésbé alkalmas anyagok. A jó minőségűeknél feltüntetik, hogy a folyadék nem tartalmaz amin-, nitrit- és foszfát alkotóelemeket. Amennyiben viszont ezeket mégis tartalmazza a folyadék, az a hűtőteljesítmény rovására megy, még ha kis mértékben is.
Azt, hogy hígítható-e a fagyálló vagy már használatra kész, mindig feltüntetik a dobozon. 30-35 foknál sűrűbbet nem érdemes ? nem szabad használni, mivel a sűrű fagyálló hőelvonása ? leadása rossz, a motor túlmelegedését okozhatja. Hígítani desztillált vízzel kell, kivételt csak a szilikátmentes fagyállók között találhatunk.
Miért nem érdemes meggondolatlanul az új fagyállóra váltani? A kevés kivételtől eltekintve a legtöbb Mitsubishit hagyományos fagyállóval szerelte a gyár. Ennek teljes leeresztése az autó jelentős megbontása nélkül szinte lehetetlen. Ha sikerült a hűtőből, csövekből, de még a motorblokkból is leereszteni, a fűtőradiátorban akkor is marad. Ezt legfeljebb a műszerfal kiszerelése után tudnánk eltüntetni? Amennyiben viszont az a mennyiség keveredne a szilikátmentes folyadékkal, rosszabbat teszünk, mint ha maradtunk volna a réginél.
Folytatjuk....
